2009. október 11., vasárnap

Megtalálni és Megszeretni 11.rész



Bella szemszöge

Legszívesebben mikor megláttam őket elfutottam volna,na jó ez nem teljesen igaz mert mikor meghallottam már akkor menni akartam,de nem volt idő menekülni.Meg amúgy is egy Swan bátor és vakmerő, nem ijed meg néhány vámpírtól,akkor sem ha megakarják ölni.

-Hogy kerül hozzátok ez a kis beképzelt "vámpír?!-kérdezte és a levegőbe macskakörmöket csinált a vámpír szónál.

-Edward-nak ő lett a társa.-.Carlisle.Tanya nagyon megdöbbent,de fél másodperc múlva már olyan haraggal nézet rám,félelmetes volt,nem kicsit.

-Pont ő amikor engem is megkaphattál volna,erre neked egy olyan kell aki bemocskolja a vámpír szót.-

-Nem ő tehet róla hogy mi lett.-olyan kedves Edward még most is ,hogy a család barátaitól kell megvédeni.

-Rendben most nem azért jöttünk,hogy megöljük,de attól még megfogjuk egyszer.-.Elezar.-

-Ha rajtunk múlik akkor nem és ha ezt nem tudjátok elfogadni akkor távoztok.Ha most elmentek vagy egyszer megpróbáljátok megölni őt onnantól kezdve nem vagytok a család barátai,remélem megértettétek.-csak remélni tudom,hogy a család barátsága fontosabb nekik mint hogy megöljenek engem,de ahogy Tanya-t elnézem ő inkább megölne.

-Nekem már most se a barátaim,aki rátámad a barátnőmre akár akkor volt mikor még nem ismertem azt nem mondom a barátomnak.-ez olyan édes volt,ha lehet jobban beleszeretem Edward-ba mint eddig.Közelebb hajolt hozzám és belesúgta a fülembe:-Szeretlek,örökké szeretni foglak most hogy megtaláltalak nem foglak elereszteni.-lehet olvasott Jasper gondolatai között?biztos érezte ő.

-Én is szeretlek.NagyonNagyonNagyon.-Tanya,ha nem tudnám,hogy nem tud hányni akkor most azt gondoltam volna hogy mindjárt ide hány.

-Ha lehet mellőzük ezt.Nem szeretném mindenki előtt letámadni Alice-t.-szegény Jazz,szörnyű lehet neki,

-Okis Jasper,megpróbáljuk türtőztetni magunkat,de nem garantálom,hogy sikerül.-mondta neki Edward nevetve.

-Nyugi Jasper,ha segít akkor kerülni fogom Edward-ot még itt a közelünkben.-

-Köszönöm Bella.-Edward-on láttam,hogy nem nagyon tetszik neki az ötletem,távol maradni egymástól nehéz lesz megvalósítani.

-Szerintem üljük le a nappaliba és beszéljük meg a problémákat, ha már ilyen messzire eljöttetek akkor beszélgessünk.-.Carlisle.

Miután bementünk a nappaliba mindenki leült.Így ültünk le:Jenny;Sebi;Alice;Jasper;Én;Rosie;Emmett;Esme;Carlisle;Edward;Carmen;Kate;Elezar;Tanya.Mondjuk nem egy kanapéra ültünk úgy kicsit kicsi lett volna a hely.Elképzeltem,hogy néztünk volna ki és nem bírtam ki hogy ne nevessem el magam.Mindenki furcsán nézet rám,hiszen most nekem kellett volna lenni a legcsendesebbnek,ehelyett a leghangosabb vagyok.

-Miért akarjátok megölni ennyire megölni Bella-t?Így is sok a gondja ráadásul ha jól emlékszem a szüleit ti öltétek meg.-

-Muszáj meghalni,megjósolták az alakváltók,hogy kifogja irtani őket egy háromnegyed vámpír és mivel Kate egy farkas párja ezért segítünk nekik megölni az ilyen vámpírokat.A szüleit pedig nem akartuk megölni,de nem akarták átadni a őt.-ezért haltak meg,ha én nem lennék akkor még mindig élhetnének.

-Megtudhatjuk,hogy melyik alakváltók azok és ki Kate társa?-

-La Push-i farkasoknak segítünk.Embry.-komolyan Embry Call na ne pont,ezt nem hiszem el.

-Én ismerem Embry-t.-szólaltam meg halkan és mindenki rám nézet.

-Honnan ismered te Embry-t?-

-Mielőtt Forks-ba költöztem,Dél-Amerikában éltem két hónapig,akkor ismertem meg.16 napja éltem ott mikor találkoztunk,legjobb barátok lettünk,mindenhova együtt mentünk.Az utolsó 46 napot összeköltözve töltöttük.Mindketten tudtuk másikról,hogy mi.Közel kerültünk egymáshoz a végén már úgy tekintetünk egymásra mint a testvérek.
De neki vissza kellett mennie hozzátok,hiszen csak 2 hónapra jött el.Nekem pedig elkellet költöznöm.

-Szuper még egy titok rólad remélem hogy ez volt az utolsó.-.Rosie gondolhattam volna hogy neki lesz hozzászólása.Edward-ra rá se mertem nézni,féltem,hogy ha a szembe nézek akkor olyan szintű fájdalmat látok amit nem tudnák elviselni.Jasper már így is nehezen viseli és akkor még az én még nagyobb bűntudatot is el kellene viselnie.
Csend volt senki se szólalt meg,de én 5 perc után már nem bírtam.

-Sajnálom.Sajnálom,hogy nem mondtam el,tudom,hogy most gyűlöltök és megvan minden okotok rá.Holnaptól nem fogtok látni,ha befejeztük a beszélgetést akkor megyek és elköltözök.-igen ez a leghelyesebb dolog amit,ő mindig próbál megvédeni én pedig hazudok neki,nem mondok el mindent az eddigi életemből,nagyon rosszul esik neki,tudom látszik rajta.

-Egy dolgot nem értek.Akkor már tudtuk hogy neked meg kell halnod akkor miért nem ölt meg,mikor meglátott?-.Kate.

-Nem tudom,én mikor megláttam úgy gondoltam,hogy ő a másik bátyám teljesen hatalmába kerített a testvéri szeretett.Lehet ő is így érzet és nem bírt megölni.-

-Lehetséges.Azóta nem is találkoztatok?-

-Nem egyszer sem.-sajnos,ezt inkább csak magamba mondtam.

-Rendben,most hogy nagyából szerintem megismertünk Bella,nem hiszem hogy megakarnád ölni az alakváltókat,szerintem nem rólad szólt a "látomásuk".-

-Oké,akkor ha megbocsátotok én mennék.-

-Rendben.Szia.-köszöntek el egyszerre csak Edward nem köszönt,mióta elmondtam hogy ismerem Embry-t nem szólalt meg.

-Hello.-nem bírtam mást mondani mielőbb kiakartam menni a házból.

Elindultam vissza a saját házamhoz.Még mindig gyönyörűnek találom pedig már jó ideje itt élek.
Mikor beértem a házba már nem bírtam tovább és elkezdtem írni,de csodálkozva vettem tudomásul,hogy folynak a könnyeim eddig még soha nem könnyeztem.
Úgy éreztem,hogy eltudnák aludni ott a földön ahol feküdtem,de akkor egy erős kéz felrántott és olyannal találtam magam szemmel akire nem számítottam volna.Soha.


Sajnálom ha Elezar nevét nem jól írtam le vagy valaki másét,de fogalmam sincs hogy kell írni,szóval ha valamelyiket elrontottam akkor írjátok meg és kijavítom.Köszi ^_^

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése